Légy büszke tettedre!

Ne sírj, hát nincs miért szíved fájjon,

Ne sírj, hisz minden csak egy múló álom.

Szárítsd fel arcodon lecsorduló könnyed,

Legyél vidám, s érezd, az élet könnyed.

Indulj! Mi kell még? Nincs mire várnod!

Hogy lásd a szépet, a lelked ki kell tárnod!

Búskomor felhők, és lágy esőcseppek,

Sehol, soha ne vegyék el kedved!

Ne tartson vissza se testvér, se barát.

Az életed a tiéd, nem más szabja rád.

Ki nem akar engedni, ki magához láncol,

Az nem téged félt, csak önmagáért lángol.

Ne hagyd, hogy bárki célod elvegye,

Ne hagyd, hogy a kedved a kudarc letörje.

Légy bátor, és indulj el már végre!

Ami a múltad volt, annak itt legyen vége!

A szíved már erős, már volt összetörve,

Nincsen most semmi, mi tovább gyötörje.

Egyedül is boldogulsz, ne ülj rettegve!

Bármit is tégy, légy büszke tettedre!