Nem, nem vagyok bolond, de annyira jó, ha nem szabnak határt a valós lét korlátai. Miért ne lehetne minden olyan, ahogy egy kisgyermek elképzeli. A két kistestvéremtől rengeteget tanulok. Ők úgy tudnak játszani a képzelt világukban, hogy mindenük megvan anélkül, hogy valójában bármilyen anyagi eszköz rendelkezésükre állna. Néha sebész orvosok, akik ezreket mentenek meg egy-egy csata után; néha lovas huszárok, akik gyönyörűen masíroznak; néha csodatévő lények, akik a felhők felett bármire képesek; néha pedig varázserővel bíró mágusok. Én is velük játszom, és igen, élvezem ezt a játékot, mert gyereknek lenni sokkal élvezetesebb, mint felnőttnek. Csak sajnos ezt már sokan elfelejtették. Pedig gyerekként mindenre képesek vagyunk, ezért az élet akadályai apró kis porszemek az életben, amiket bármikor elfújhatunk. Nem tudom, hogy a felnőttek nagy része miért nem hisz a gyerekeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése