Boldog névnapot Dóri!!!

Ma van Dóri névnapja :) örömöt és boldogságot neked csajszi!

Megtaláltam a piacon a személyiségemet, és komolyságomat leginkább tükröző ruhadarabot, melyet természetesen muszáj volt megvennem. Annyira tetszik nekem, és olyan boldogságos érzés, hogy van Kukás pulcsim. :)

Az ablakpárkányomon nyitottam egy madár menzát. Nagyon cukik, jönnek hozzám minden nap. Építettem egy madáretetőt, ami a teraszon van, de úgy gondoltam, hogy kisebb, énekes madarakat fogok etetni, akik itt maradna a téli hónapokra. De úgy tűnik, hogy itt nincsenek ilyen madarak, szóval galamboknak adom a madáreleséget. Volt, hogy egyszerre 25-en voltak az ablakomba, és olyan nehéz közben nekik kaját adni, mert mikor kinyitom az ablakot, akkor be akarnak jönni a szobámba.

Látjátok a képen, még egy albínó galamb is meglátogatott, és azóta is visszajár. Úgy megörültem neki, hogy mikor először jött, akkor elkezdtem sikkongatni örömömben, és akkor Lera átszaladt a szobámba, mert nem tudta, hogy mi bajom van. Meg volt egy olyan is, aminek a jobb lábán csak egyetlen lábujja volt, és úgy egyensúlyozott. Sajnos róla nem sikerült olyan képet csinálni, amin rendesen látszik a lába. Meg van egy barna is, ami nagyon szép, az a kedvencem.

Holnap este megyek komolyzenei zongora koncertre. Na jó, mielőtt még megijednétek, hogy megbuggyantam, nem a zene miatt megyek, hanem azért, mert Dóri hívott, és vele mindig nagyon szeretek bandázni, mert nagyon aranyos, és szeretem, hogy tök jókat tudunk beszélgetni, és ő az egyetlen velem egykorú magyar barátnőm itt. Másrészről pedig ő már találkozott a zongorista fiúval, és azt mondta, hogy nagyon kis szimpatikus fiú, és már csak miatta is érdemes lesz elmennünk. Szóval zongorista srác, jövünk :)

Hétvégén voltam megint a kis árváknál. Olyan aranyosak voltak, mert ahogy bementem, már szaladt is felém Dancso, és segített levenni a kabátomat, utána meg bevitte a táskámat, leültetett. Maria jött hozzám, mosolyogva, hogy ő ma velem szeretne dolgozni, és kérdezte, hogy lennék-e a párja. Először képeslapokat csináltunk, mert jövő héten szombaton lesz egy táncos előadásuk, ahol próbálnak adományokat gyűjteni a gyerekeknek, és ott az adományozóknak adnának képeslapokat. Azután pedig házi magvas kenyeret gyártottunk a kicsikkel. Hát mit mondjak, nem akarok rá rosszat mondani, ezért mondjuk úgy, hogy érdekes lett :) Azért is jó volt, mert most már egyik kis barátnőm is önkénteskedik az árvákkal, és tök jó volt, hogy ő is ott volt. Utána együtt mentünk át az irodába, ahol csatlakozott hozzánk még négy kis barátnőm, és folytattuk a képeslapok gyártását a gyerekeknek. Majd a héten felhívom Bubát, hogy mikor tudom odaadni. Annyira jó volt a szombat délután, hogy csak úgy repült az idő. Irtó sokat nevettünk, és annyira jó érzés volt azokkal az emberekkel lenni, akiket tényleg szeretek.

Dóri, Deszi, Laszka képeslapot gyárt