Borzasztó módon el vagyok maradva azzal, hogy írjak ide bármit is, pedig rengeteg minden van, amit szeretnék veletek megosztani. Annyira élménydúsan telnek a napok, és sajnálok minden egyes pillanatot, amit elmulasztok, vagy azzal töltök, hogy a számítógép előtt ülök, éppen ezért igen nehezen tudom rávenni magam arra, hogy bármit is megfogalmazzak nektek. Másrészről pedig nem is igazán tudnám szavakban elmondani, és átadni nektek az élményeimet, ezért nem túl egyszerű.
A hat napos szünet alatt nagyon sok mindent csináltam, csak hogy címszavakban említsek pár dolgot:
- hegyet másztam, és azt hittem leszakad a lábam a sok sétától
- találtam az erdő közepében egy szellemkastélyt, amitől úgy megijedtem, mint még semmitől sem korábban
- rábukkantam Szófia leglepukkantabb szórakozó helyére
- eltévedtem, majd megkerültem
- lementem a tengerhez, voltam Burgaszban és Pomorie-ben
- Találkoztam Eszterrel és kicsi Martinkával, szedtünk medúzákat a tengerből
- utaztam éjszakai vonaton halál részeg cigány srácokkal, és csöves bácsival együtt, nagyon mókás volt, bármikor megismételném
- stoppoltam, most életembel először teljesen egyedül; nem biztos, hogy feltétlenül ez a legjobb megoldás, ha egyedül van az ember, de szerintem igazán mókás, és csak pozitív tapasztalatról tudok beszámolni. Azért nem ajánlom lányoknak, hogy egyedül stoppoljanak a Balkánon, ígérem, én sem csinálom sokat, nem kell aggódni.
- nagyon sok emberrel beszéltem bolgárul, és rettentő mód örülök magamnak, mert már szinte mindent értek, még akkor is, ha gyorsan beszélnek, és én is el tudok mondani mindent, amit szereték
- szereztem új barátokat
- vettem bolgár könyvet, hogy fejlesszem a tudásomat
- lebarnultam
- nagyon jól éreztem magam
Csupa jó dolgok történtek, és egyszerűen csak nagyon boldog vagyok, és borzasztóan szeretem az életemet
- Sokat beszélgettem a legjobb barátnőmmel, és bár a szívem egy része majd megszakad, hogy hamarosan elválunk, és nagyon sok ideig nem fogom látni, de boldog vagyok, amiért ilyen csodás ember az életem része.
- Sokat beszélgettem a kedvenc kis munkatársammal is, aki sokkal több, mint munkatárs, nagyon szeretem őt, és bízom benne, hogy attól, hogy nem dolgozunk együtt, még kapcsolatban maradunk; tudom, hogy ez már soha nem lesz olyan, mint most, és rossz lesz a mosolya nélkül kezdenem minden napot, de soha nem fogom elfelejteni őt, lelkem legszebb részében őrzöm a vele eltöltött minden pillanatot.
- Szófia nagy boldogságot hozott az életembe, mert találkoztam egy olyan sráccal, aki mellet nagyon jól érzem magam. Ugyanakkor borzasztó fájdalmas is az, hogy csupán 9 napot töltök itt el, elmegyek, ő pedi itt marad. Hogyan köthetnék valakit magamhoz azzal az élettel, amit én élek, és ide-oda mászkálok a világban. Ó, ha csak meglátom, ha a szemembe néz, ha hozzám ér... én vagyok a világon a legboldogabb és legszomorúbb egyszerre.
- Volt újra magyar néptánc, és egyszerűen annyira jó, hogy el sem lehet ezt mondani. Tudjátok, egy teljes órát végigröhögni jó társaságban egyszerűen felülmúlhatatlan. Nagyon örülök annak, hogy részt vettem ezeken az alkalmakon, és sajnálom, hogy ez volt számomra az utolsó, hiányozni fog a tánctanár bácsi, a lökött magyar bandás társak, az idióta bolgárok, akik olyan pancserek, amit én még sosem láttam, a sok nevetés, a vidámság, az egész légkör.
- Újra sok időt töltöttem a volt munkatársaimmal, mivel 3 új önkéntes érkezett hozzájuk: egy spanyol srác, egy olasz lány, és egy magyar lány. Boldog vagyok, hogy újra velük voltam, és annak is örülök, hogy lett 3 új kis barátom. Szeretek velük lenni, és sajnálom, hogy nem lehetek itt velük több időt, és egyben irigykedem is kicsit, hiszen ők egy évet töltenek majd itt, nagyon jó lenne velük bandázni, és ezer kalandot átélni, de sajnos nem lehet.
- Találkoztam újra Borival, és Mojcával is. Velük majdnem egy időben voltam Szófiában, és mint sokan mások, ők is visszajöttek ide. Hát igen, aki egyszer megszereti a Balkánt, az már nem tud nélküle élni.
- Szeretem a kis főnökömet, minden alkalommal egyre jobban, csodás ember.
Nem tudom elmondani nektek, hogy mennyire jó itt nekem, mintha az életem színes labdák sokasága lenne, és mind körülöttem ugrál, minden annyira szép és jó. Attól, hogy sok embert szeretek itt, és engem is sokan szeretnek, valahogy a lelkem annyira jól érzi magát, nem tudom elmondani ezt az érzést, egyszerűen boldog vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése