Azt hiszem, hiányzik Magyarország. Vagyis nem maga az ország, hanem úgy minden. Robika tegnap nagyon cuki volt, mikor skype-on beszéltünk, úgy vár már haza, és olyan rossz mindig azt mondtani neki, hogy nem megyek. Ha rajtam múlna, akkor mennék, csak egy-két hétre, azt hiszem jó lenne. A két kis tökmag már biztos nőtt, bár Roberto azt mondta nekem szomorúan, hogy „Hiába minden, én még mindig kicsi vagyok. Sosem növök meg?” Annyira kis drága, és mennyire rossz lehet neki, és mégis olyan kis vidám, tele élettel. Azt hiszem nagyon sok ember példát vehetne róla. Szeretném megölelgetni a két kistestvéremet. Most.
Mivel otthon nincs internet, ezért behoztam ide a gépemet, mert azon van pár doksi, amire szükségem volt, de valahogy sehogyan sem akart működni rajta a net, már többen is próbáltuk a beállításokat átbabrálni, de meg kell, hogy állapítsam, nem vagyunk egy informatikus zsenik. Aztán miután már mindent össze-vissza nyomkodtam, elkezdtem a google-ben keresgetni, és annyira ügyes vagyok, hogy sikerült megcsinálni, hogy automatikusan keresse az IP és DNS címet. Hú, úgy megörültem magamnak :) mégsem vagyok teljesen sülttök.
Olyan túlzottan nincs mit csinálnom, úgyhogy unalmamban képeket szerkesztettem, mindenfélét, mindenkinek. Most pedig várom a bolgár tanárnénimet, elvileg órám van vele, aztán majd kiderül, hogy ideér-e.
Tegnap délután tök jó volt. Munka után mentem a plázába plázáskodni, mert volt egy kis időm, mert úgy volt, hogy találkozok Kalina-val, akivel egy képzésen voltam együtt, ő bolgár, de most Hollandiában él, és látta, hogy én Bulgáriában vagyok, és tegnap érekezett Szófiába, úgyhogy beszéltünk telefonon, hogy találkoznunk kéne. De aztán csak nem jött össze, mert dolga volt, de a héten remélem sikerül összefutnunk, jó lenne újra látni. Na szóval a plázában találkoztam Lora-val, ő egy kislány a hétvégi képzésről, tök zsír volt, beszélgettünk, aztán jöttem ki a plázából, hogy induljak a központ felé, és ott meg Laska jött szembe az anyukájával. Ahogy meglátott felboldogult, és megölelgetett, beszélgettem kicsit velük, aztán mentek vásárolni. Szeretem Laska-t, nagy kis aranyos.
Elmentünk megnézni egy lakást, amit találtak, hát jobb lett volna nem látni. Komolyan mondom, ez valami szörnyű. A fürőszoba büdös és fekete penész van mindenfelé. Van egy szoba amiben van egy szerkény és egy ágy, és semmi más. Se íróasztal, se szék, se semmi. Van egy másik szoba, ami tör üres, de tök üres, sem ágy, sem szekrény, sem szék, sem íróasztal, sem semmi. A konyhában nincs sütő, nincs mikró, van egy hordozható kiránduló sütő, nincs fagyasztó, csak egy pici hűtő. Szerencsére, ahogy visszaértünk pont megérkezett a főnök, mondtam neki, hogy én oda be nem költözök az biztos, ha menni kell onnan, amit most nagyon szeretek, akkor már normális helyre menjek, vagy ha nem, akkor hazaköltözök Magyarországra, de én ilyen szar helyen biztos nem lakok. Plusz a 16. emeleten van, ami az utolsó, ráadásul sarki lakás, és nincs központi fűtés sem. Na most mindjárt írok egy e-mailt a kis koordinátoromnak, hogy tudjon róla, hogy mi a helyzet. Jajj istenem angyalok, intézzétek el légyszi, hogy itt maradhassak, ahol most vagyok, vagy ha menni kell, akkor jó hely legyen. Köszike :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése