2011. július 26., kedd

van új lakótársam, hiányzik Rossi, szeretlek Lyulin

Szombaton megérkezett Lera, ő lesz az új lakótársam 6 hónapig. Nagyon örülök neki, hogy végre nem vagyok már egyedül, mert internet és lakótárs nélkül az élet nem volt ám annyira jó. Mindig olyan csend volt este, és csak azt éreztem, hogy hiányzik sok minden. De most már jó lesz, mert végre van új bandás társam. A hétvégén voltunk új lakást keresni, de Bulgáriában ami jónak számít az Magyarországon a putris szint közelében van, így természetes volt, hogy sem nekem, sem az amerikai önkéntesnek nem tetszett. Aztán mondtam nekik, hogy nézzék már ugyan meg azt, amiben most lakom, mert bár igaz, hogy nem a központban van, de annyira nagyon szép. Minden új benne, az összes gép, a bútorok, és olyan otthon illata van az egésznek. Én nagyon jól érezem magam ott, szeretem azt a lakást, és a lakás is szeret engem. Szóval most nagyon boldog vagyok, mert végül is nem kell elhagynom Lyulint :) legalábbis most nem, mert 6 hónapra megkötöttük a szerződést, és ez annyira de nagyon jóóóó. Vasárnap együtt töltöttük az egész napot Kathy-val, Steli-vel, Lera-val. Tök jó volt, bandázkodtunk, meg ökörködtünk a metrón, kb. 10 éves kisgyereknek éreztem magam.
Tegnap találkoztam Bilyana-val. Mentem át a zebrán a bíróság előtt, és láttam, valaki integet, meg mosolyok, de ki gondolta volna, hogy nekem? Hiszen ez hatalmas város, és nem olyan egyszerű ismerősökkel összefutni, mint mondjuk Szentesen, ahol minden 10 percben találkozik az ember valakivel. Szóval találkoztunk, és beszélgettünk. Ő is Lyulinban lakik, úgyhogy megbeszéltük, hogy nekünk együtt kéne bandáznunk, tök király lenne.
Egyetlen egy dolog van, ami rossz, hogy Rossi nincs itt, és ő hiányzik nekem. Nélküle nem olyan az élet Szófiában, mint előtte. De az élet ilyen, mindig változik, ezért nagyon fontos, hogy minden egyes percet használjunk ki, és értékeljük azokat az embereket, akik értékesek. Rossit szeretem, mert nagyon jó és szép lelke van. Bárcsak ő lenne a nővérem, elcserélném a bátyámat rá.
Ma tök jó volt, vittük át Lera cuccait hozzám, és a sofőr csak bolgárul beszélt, de tök jót elbeszélgettem vele, amíg vártunk rájuk, hogy lehozzák a cókmókot. Annyira király, hogy már bárkivel tudok bolgárul beszélgetni. Aztán jött a főbérlő, a felesége, meg szerencsére megint jött a 4 éves kislányuk is. Velük tök jót lehet bandázni, igazán aranyos emberek. A csaj tök fasza csaj, annyira egy stílusúak vagyunk, jókat szoktam vele beszélgetni. A fickó csak bolgárul tud, így vele kevesebbet beszélek, de nagyon kis szimpi. A kiscsaj meg veszett király, fél órán keresztül rohangáltunk a lakásban körbe körbe, át az erkélyen, a másik szobába, bújócskáztunk és fogócskáztunk, szeretem ezt a kislányt. Szeretem a lakás bácsit is, meg a feleségét is, nagyon jó kis család. Ez hiányzik, hogy csak játszhassak valakivel, mint otthon Robival és Brigivel. Szerintem nekem ez a szintem, amin jól érzem magam, ettől jó kedvem lesz.
Aztán most bejöttem az irodába, hogy tudjak netezni, és itt meg egy e-mail várt Évikétől, amitől csak még jobb lett a kedvem. Szóval most nagyon király minden.
Szeretlek Szóóófiaaa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése