Minden egyes alkalommal, amikor egy olyan emberrel találkozok, aki pozitív energiát sugároz a világegyetembe, valami jó érzés fog el, hogy bár, lehet, hogy kevés ilyen ember van, de azért van, és én vagyok olyan szerencsés, hogy ismerhetek többet is közülük.
Amikor megtudtam, hogy nem tudok vonattal hazajönni, és megint busszal kell, akkor elfogott egy kis rossz érzés, hogy újra meg kell kérni valakit, hogy fogadjon be, valakit aki talán nem is ismer, és ekkor megfordul bennem a kérdés, hogy miért fogadna be bárki is. Persze, ha valakinek szállásra lenne szüksége, akkor én gondolkodás nélkül ajánlom fel a szobámat bárkinek, legyen az ismerős vagy ismeretlen. Szeretem, ha egy új emberrel találkozok, és megoszthatom életem pár napját vele. Nekem jó érzés volt, amikor Szófiában befogadtam pár fiatalt, de mégis, ha nekem van szükségem szállásra, kicsit félve kérek meg másokat, mert nem szeretnék más terhére lenni. Mivel nincsenek Budapesten rokonaim, vagy közeli barátaim, ezért a legegyszerűbb módját kerestem a szálláskeresésnek, így a facebook-on kértem segítséget. Nagy örömömre nagyon rövid idő elteltével írt Judit, hogy befogad engem. Jajj, nagyon boldog voltam, és nem csak befogadott, de az éjszaka közepén hajnal fél 1-kor kijött értem a Népliget buszmegállóba, hazavitt, reggel pedig kocsival elszállított a Nyugatiba a vonathoz. Olyan jó érzés az, hogy valaki segít rajtad. Segít rajtad, pedig te semmit nem adsz neki. Beléptünk a lakásba, és olyan béke és nyugalom lengte körül a szobákat. A lakása tökéletes volt. Nem tudnék kiemelni valamit, hogy miért, de egyszerűen tökéletes. A színek, a fények, az illatok, az elrendezés. Olyan érzés, mintha egy álomvilágban lennél, ahol a békesség szelleme vesz körül. Ilyenkor szoktam gondolkodni, hogy miért van, hogy a sors megölel, és ilyen élményeket ad, amiket nem fogok elfelejteni, és nem tudom erre a választ, de nagyon szépen köszönöm. Judit személyisége csodás. Szeretettel tekint másokra, és olyan pozitív energiafelhő veszi körbe, amitől bárkinek jó kedve lesz. Boldog vagyok, hogy ilyen embereket ismerhetek, és hálás vagyon neki, hogy segített rajtam. Nagyon köszönök mindent.
Amikor megtudtam, hogy nem tudok vonattal hazajönni, és megint busszal kell, akkor elfogott egy kis rossz érzés, hogy újra meg kell kérni valakit, hogy fogadjon be, valakit aki talán nem is ismer, és ekkor megfordul bennem a kérdés, hogy miért fogadna be bárki is. Persze, ha valakinek szállásra lenne szüksége, akkor én gondolkodás nélkül ajánlom fel a szobámat bárkinek, legyen az ismerős vagy ismeretlen. Szeretem, ha egy új emberrel találkozok, és megoszthatom életem pár napját vele. Nekem jó érzés volt, amikor Szófiában befogadtam pár fiatalt, de mégis, ha nekem van szükségem szállásra, kicsit félve kérek meg másokat, mert nem szeretnék más terhére lenni. Mivel nincsenek Budapesten rokonaim, vagy közeli barátaim, ezért a legegyszerűbb módját kerestem a szálláskeresésnek, így a facebook-on kértem segítséget. Nagy örömömre nagyon rövid idő elteltével írt Judit, hogy befogad engem. Jajj, nagyon boldog voltam, és nem csak befogadott, de az éjszaka közepén hajnal fél 1-kor kijött értem a Népliget buszmegállóba, hazavitt, reggel pedig kocsival elszállított a Nyugatiba a vonathoz. Olyan jó érzés az, hogy valaki segít rajtad. Segít rajtad, pedig te semmit nem adsz neki. Beléptünk a lakásba, és olyan béke és nyugalom lengte körül a szobákat. A lakása tökéletes volt. Nem tudnék kiemelni valamit, hogy miért, de egyszerűen tökéletes. A színek, a fények, az illatok, az elrendezés. Olyan érzés, mintha egy álomvilágban lennél, ahol a békesség szelleme vesz körül. Ilyenkor szoktam gondolkodni, hogy miért van, hogy a sors megölel, és ilyen élményeket ad, amiket nem fogok elfelejteni, és nem tudom erre a választ, de nagyon szépen köszönöm. Judit személyisége csodás. Szeretettel tekint másokra, és olyan pozitív energiafelhő veszi körbe, amitől bárkinek jó kedve lesz. Boldog vagyok, hogy ilyen embereket ismerhetek, és hálás vagyon neki, hogy segített rajtam. Nagyon köszönök mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése