Segíts nekem kicsit

Minden egyes alkalommal egyre nehezebb. Annyira fura ez, hiszen minden alkalommal egyre könnyebbnek kéne lennie.
De miért van? Miért van így? Hogy lenne egyszerűbb?
Valami itt tart, valami rossz érzésem van, ami miatt úgy érzem, hogy nem kéne elmennem. A megérzéseim nem szoktak csalni, ezért most nagyon félek. Valami történni fog. Nem biztos, hogy velem, de valamiért nem kéne elmennem. Segíts nekem, hogy ne fájjon ennyire, segít nekem elindulni!
A barátaim egy része pont ezért haza sem ment, mert előre mondták, hogy nagyon sokan feladják a projektet, és a karácsonyi szünet után vissza sem térnek. Nem fogom feladni, engem nem olyan fából faragtak, de egyáltalán nem egyszerű.
Miért sírok? Hiszen az semmit nem old meg. De a tehetetlenség csak könnyeket küld segítségül, melyektől nem változik semmi.
Nem akarlak elhagyni benneteket. Nem akarok újra elköszönni.
Már nem tartozom sehová. Itt van Szentesen a családom, akiket elhagytam, és az egész év alatt 4 hetet látom őket. Itt vannak a barátaim, akikkel találkozok 1-2 órát évente kétszer. Vannak volt munkatársaim, volt osztálytársaim, volt kórustársaim, és én már itt sehová sem tartozom. De akkor ki is vagyok én?
Gyere ide, ne szólj előre, ne mondj semmit, csak ölelj meg, hogy tudjam tartozom valakihez!
Segíts egy kicsit, hogy ne fájjon ennyire! :(